Hogyan fejtik ki hatásukat a védőoltások?
A védőoltások megtanítják az immunrendszert arra, hogyan küzdjön le egy adott betegséget, ha érintkezik vele. Ez nagymértékben lecsökkenti a súlyos megbetegedés vagy a mások megfertőzésének kockázatát. A védőoltások egy vagy több betegség ellen nyújthatnak védelmet. Előfordul, hogy több betegség elleni védelem céljából több védőoltást kell beadni egyszerre.
A védőoltások egy vagy több betegség ellen nyújthatnak védelmet. Előfordul, hogy több betegség elleni védelem céljából több védőoltást kell beadni egyszerre.
A legtöbb védőoltás a vírus vagy a baktérium legyengített vagy inaktivált formáját, illetve a vírus vagy a baktérium egy kis részét tartalmazza, amit antigénnek neveznek.
A védőoltás beadásakor az immunrendszer az antigént idegenként azonosítja. Ez antitestek előállítására, illetve a vírusról vagy a baktériumról emlékkép alkotására serkenti az immunsejteket.
Amikor a szervezet később érintkezésbe kerül a tényleges vírussal vagy baktériummal, az immunrendszer emlékezni fog rá, majd megfelelő antitesteket termel ellene, és gyorsan aktiválja a megfelelő immunsejteket a vírus vagy a baktérium elpusztítására. Ez a beoltott személyt megvédi a betegséggel szemben.
Ezzel szemben azok az emberek, akik azáltal válnak immunissá, hogy elkapják a tényleges betegséget, megfertőzhetnek másokat, és a betegség súlyos szövődményei kockázatának teszik ki magukat.
Védelem
A különböző védőoltások különböző szintű védelmet nyújtanak. A védettség időtartama a betegségtől függően változik. Egyes védőoltások csak rövid ideig képesek védelmet nyújtani egy bizonyos betegség ellen, és adott esetben emlékeztető adagokra lehet szükség, míg más védőoltások esetében a védettség egy életre szól.
A védőoltás nem csak az oltottakat védi. Közvetetten az oltatlan embereket is védi a közösségben azáltal, hogy csökkenti a fertőzésnek való kitettség kockázatát. Ez a jelenség a közösségi immunitás (másnéven nyájimmunitás).
Összetevők
Az egy vagy több antigén mellett más összetevők is hozzáadhatók a védőoltáshoz annak érdekében, hogy az stabil és hatékony maradjon. A szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy mindezek az összetevők biztonságosak legyenek.
Ezen összetevők közé tartoznak a következők:
- stabilizátorok: a védőoltás összetevőinek stabilan tartásához;
- adjuvánsok: ezek javítják a védőoltásra adott immunválaszt, erősebbé, gyorsabbá és időben tartósabbá téve azt – erre egy példa az alumínium;
- segédanyagok: ezek inaktív összetevők, mint például a víz vagy a nátrium-klorid (só), valamint a tartósítószerek vagy stabilizáló szerek, amelyek segítenek megóvni a tárolás során a védőoltás állagát, aktívan tartva azt.
Egyes védőoltásokban nyomokban fellelhetők a gyártási folyamatban alkalmazott egyéb anyagok is, például az ovalbumin (a tojásban található egyik fehérje) vagy a neomicin (egy antibiotikum). Amennyiben ezek az anyagok érzékeny vagy allergiás személyeknél reakciót okozhatnak, jelenlétüket feltüntetik az egészségügyi dolgozóknak és a betegeknek szóló tájékoztatásban.
A védőoltások típusai
A fehérjéken alapuló védőoltások tartalmazzák a vírus vagy a baktérium apró darabkáit, amelyek nem veszélyesek, de segítenek az immunrendszernek felismerni és leküzdeni a valódi fertőzést. Ilyen típusú védőoltás például az influenza, a tetanusz és a szamárköhögés elleni védőoltás, amelyeket már évek óta alkalmaznak.
E laboratóriumban előállított fehérjék csak stimulálják az immunrendszert, de nem okoznak fertőzést vagy betegséget.
A fehérjealapú vakcinák gyakran tartalmaznak adjuvánsnak nevezett anyagokat. Ezek erősítik az immunrendszer védőoltásra adott válaszát, és fokozzák a védettséget.
Az mRNS- és a vírusvektor-védőoltások utasításokat tartalmaznak, amelyek alapján a sejtek antigénfehérje előállítására lesznek képesek. Ezek az utasítások kétféle formában érkezhetnek: vagy úgynevezett hírvivő ribonukleinsav vagy mRNS molekulaként, vagy genetikai információt hordozó, ártalmatlan vírus formájában.
Amikor egy személy megkapja az ilyen típusú védőoltások egyikét, sejtjei követik ezeket az utasításokat, majd antigénfehérjét állítanak elő, amelyet az immunrendszer idegenként ismer fel, aktiválja az immunsejteket és antitesteket hoz létre.
Az EU-ban engedélyezett első négy Covid19 elleni védőoltás mRNS- vagy vírusvektor-védőoltás volt.
Oltóanyagok engedélyezése az Európai Unióban
Tudja meg, hogyan tesztelnek az európai hatóságok, hogy megbizonyosodjanak a vakcinák biztonságosságáról és hatásosságáról, mielőtt engedélyezik használatukat.
A védőoltások előnyei
Hogyan védenek minket a védőoltások és hogyan akadályozzák meg a betegségek terjedését? Ismerje meg, milyen előnyökkel járnak a védőoltások az egyes személyek, valamint a közösség számára.
COVID-19 medicines
European Medicines Agency - Safety of COVID-19 vaccines