RSV
Milyen betegség az RSV?
Az óriássejtes tüdőmegbetegedést okozó légúti szinciciális vírus (RSV) egy gyakori légúti vírus, amely enyhe, megfázásszerű tüneteket okoz. Az RSV-vel fertőzött személyek általában körülbelül egy hét alatt felépülnek anélkül, hogy orvosi kezelésre szorulnának. Azonban a hat hónapnál fiatalabb csecsemőknél, valamint az idősebb vagy károsodott immunrendszerű személyeknél az RSV súlyos betegséget és halált is okozhat.
Európában az RSV évente körülbelül 250 ezer öt év alatti gyermek kórházi kezelését teszi szükségessé, akik közül néhánynak intenzív ellátásra van szüksége, valamint körülbelül 160 ezer felnőtt kórházi kezelését. Európában évente minden huszadik idősebb ember fertőződik meg RSV-vel.
Rövid áttekintés: Az RSV Európában
- Vírus által okozott légzőszervi betegség
- Az RSV könnyen terjed a levegőn át
- Évente körülbelül 250 ezer gyermek és 160 ezer felnőtt kerül kórházba.
- Az RSV súlyos betegséget okozhat csecsemők, idősek és gyenge immunrendszerű személyek esetében.
- Az RSV és szövődményei védőoltással megelőzhetők
Milyen tünetekkel jár az RSV?
Az RSV a különböző korcsoportokat eltérően érinti, de a betegség leggyakoribb tünetei a következők:
- Köhögés
- Tüsszögés
- Láz
- Orrfolyás
- Zihálás
- Torokfájás
- Fejfájás
- Székrekedés
- Kimerültség
Az RSV-vel fertőzött csecsemőknél ezektől eltérő tünetek jelentkezhetnek, például:
- Ingerlékenység
- Étvágycsökkenés
- Változás a légzésükben
- Apnoé (a légzés ideiglenes leállása, különösen alvás közben)
Az 5 év alatti gyermekeknél az RSV a következő tüneteket is okozhatja:
- Gyors légzés
- Nyelési nehézségek
- Szepszis
Az RSV-vel fertőzött felnőtteknél a következő tünetek is előfordulhatnak:
- Tájékozódási zavar
- Nehézlégzés
Melyek az RSV szövődményei?
Bár a legtöbb eset enyhe lefolyású, az RSV súlyosbíthatja a meglévő betegségeket, és súlyos, akár életveszélyes szövődményeket is okozhat. A súlyos RSV fertőzés szövődményei közé tartozik a csecsemőknél és kisgyermekeknél előforduló bronchiolitisz – a tüdő kis légutainak gyulladása – és a tüdőgyulladás.
Csecsemőknél és kisgyermekeknél a súlyos RSV fertőzés sürgősségi orvosi ellátást igénylő tünetei a légzési nehézséggel állnak összefüggésben. A rövid, felületes légzés, az orrlyukak kitágulása belégzéskor, a zajos légzés, a légzési szünetek és a mellkas behorpadása jelzi a sürgős orvosi ellátás szükségességét. A szülőknek ezenkívül figyelniük kell az ajkak, a száj vagy a körmök kék vagy szürkés elszíneződésére, mivel ez a vér oxigénszintjének kritikusan alacsony szintjét jelzi.
A csecsemőknél szepszis, a véráram fertőzése is kialakulhat, amely számos tünetet okozhat, beleértve a vérnyomásesést, a szívritmus emelkedését és a lázat is. Az RSV-vel fertőzött idősebb betegeknél olyan szövődmények alakulhatnak ki, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) súlyosbodása és a szívbetegség.
Hogyan terjed az RSV?
Az RSV emberről emberre elsősorban cseppfertőzéssel, apró aerosol részecskéken keresztül terjed, amelyek egy fertőzött személytől a levegőbe kerülnek (elsősorban beszéd, éneklés, kiabálás, tüsszentés, köhögés stb. közben). Ezek a részecskék ezt követően elérhetik a közelben tartózkodó személyeket, akik belélegezhetik azokat.
Az RSV-vel fertőzött emberek általában 3–8 napig terjesztik a vírust, és már egy-két nappal azelőtt elkezdhetik terjeszteni, hogy rosszul éreznék magukat. Egyes csecsemők és gyenge immunrendszerű személyek 4 hétig vagy még tovább terjeszthetik az RSV-t, még akkor is, ha érzékelhetően jobban érzik magukat.
A nagyobb méretű részecskék (cseppek) olyan felületekre is rákerülhetnek, amelyekhez mások is hozzáérhetnek, így a vírus a kezükre kerülhet, és megfertőződhetnek, amikor a szemükhöz, orrukhoz vagy szájukhoz érnek. Ez az átvitel gyakori módja azoknál a csecsemőknél és kisgyermekeknél, akik fertőzött felületekkel vagy játékokkal érintkeznek vagy azokat a szájukba veszik.
Kit veszélyeztet az RSV?
Az RSV bármely életkorban megfertőzheti az embereket, és kétéves korára szinte minden gyermek átesik RSV-fertőzésen.
A súlyos betegséggel szemben leginkább veszélyeztetett csoportba tartoznak a koraszülött és a hat hónapnál fiatalabb csecsemők, az idősebbek, valamint a legyengült immunrendszerű vagy már fennálló betegségekben, például cukorbetegségben, szívbetegségben és tüdőbetegségben szenvedők.
Hogyan előzhető meg az RSV?
A súlyos RSV-betegség kockázatának kitett populációk védelme érdekében az elmúlt években a lakosság különböző csoportjainak szánt immunizációs termékek több típusát engedélyezték az EU-ban. A nemzeti iránymutatások jelzik, hogy ezek közül melyek ajánlottak az egyes országokban.
A monoklonális antitestek laboratóriumban előállított fehérjék, amelyek precíz eszközként segítik a szervezetet egy adott kórokozó elleni küzdelemben. RSV esetén monoklonális antitesteket adnak az újszülötteknek és a csecsemőknek, hogy megvédjék őket a súlyos RSV-től az első RSV-szezonjuk során, és ezek adhatók azoknak a 24 hónaposnál fiatalabb gyermekeknek is, akik a második RSV-szezonjuk során továbbra is ki vannak téve a súlyos RSV-betegségnek.
A 18 éves és idősebb felnőttek számára egy engedélyezett RSV-vakcina is létezik, amely anyai védőoltásként is engedélyezett. A nemzeti ajánlásoktól függően ezt a vakcinát a terhesség ideje alatt adják be a csecsemők védelme érdekében, a védettséget biztosító antitesteket a placentán keresztül juttatják a magzatba.
Két másik RSV vakcina 60 évesnél idősebb felnőtteknek engedélyezett, és mindkettőnél vannak javallatok bizonyos fiatalabb korcsoportoknál történő alkalmazásukra a súlyos betegség kockázatának kitettek körében.
A következő lépések segíthetnek az RSV terjedésének korlátozásában és a súlyos megbetegedésnek kitett személyek védelmében:
- gyakori kézmosás és kézfertőtlenítés
- tüsszentéskor takarja el a száját és az orrát
- betegség esetén kerülje a másokkal való érintkezést
Hogyan kezelik az RSV-t?
Az RSV enyhe esetei általában nem igényelnek kezelést, mivel az emberek néhány nap elteltével maguktól felépülnek. A hat hónapnál fiatalabb csecsemők esetén kórházi ápolásra lehet szükség, hogy figyelemmel kísérjék a légzésüket és az oxigénszintjüket.
Súlyos esetekben a kórházi kezelés magában foglalhatja a szupportív kezelést, a légzéstámogatást az esetlegesen felmerülő komplikációk esetén szükséges hosszútávú speciális kezelések mellett.