Pót- és ismétlő védőoltások

Előfordulhat, hogy valaki késve, vagy az ajánlotttól eltérő dózisban kapja meg a védőoltást, ezt azonban még be lehet pótolni.

Mindenkinek ellenőriznie kell, hogy megkapta-e a nemzeti ajánlásban szereplő védőoltásokat. Ha pótoltásokra van szükség, egészségügyi szakemberhez kell fordulni. Az ellenőrzés során többek között ellenőrizni kell a védőoltási könyvet, illetve az illető születésekor érvényben lévő oltási rendet, a hatályos szabályozást. Egyes betegségek, például a bárányhimlő (varicella) és a rózsahimlő (rubeola) esetén azt is ellenőrizhetjük, hogy az illető rendelkezik-e immunitással a betegség ellen.

Ha valaki nem tudja, hogy kapott-e védőoltást egy adott betegség ellen, általában a súlyos mellékhatások kockázatának növelése nélkül kaphat még egy dózist.

Egyes betegségek esetén pótoltási programokat is szervezhetnek az országok. A serdülők és a fiatal felnőttek körében előforduló kanyarós megbetegedések növekvő számának köszönhetően néhány EU/EGT-tagállamban pótoltási programokat vezettek be azok számára, akik fiatalabb korukban esetleg nem kaptak kanyaró elleni védőoltást, vagy akiknek gyermekkorában ez még nem volt kötelező.

A legtöbb védőoltás életre szóló immunitást ad.

Vannak azonban olyan védőoltások, amelyek csak egy adott ideig nyújtanak védelmet, ez az úgynevezett „gyengülő immunitás”. Egyes országokban azt ajánlják, hogy a serdülők és felnőttek rendszeres időközönként ismét oltassák be magukat annak érdekében, hogy hosszabb ideig fennálljon az immunitás például az alábbi betegségek ellen:

• torokgyík (diftéria)
• merevgörcs (tetanusz)
• pertussis (szamárköhögés)

Egyes országokban a külföldi utazást tervezők és a fertőzésnek fokozottan kitett személyek ismétlő oltását is javasolják.

Az orvos nyújthat tájékoztatást a szükséges ismétlő oltást illetően.