Kérdések és válaszok
A védőoltások európaiak generációit védték meg, életek millióit mentették meg, és megelőztek az olyan betegségekből eredő hosszú távú megbetegedéseket és kórházi kezeléseket, mint a gyermekbénulás, a kanyaró, a rubeola, a szamárköhögés és a Covid19.
Ennek ellenére természetes, hogy kérdései merülnek fel az oltóanyagokkal kapcsolatban, amikor úgy dönt, hogy beoltatja magát vagy szeretteit.
Az alábbiakban megválaszolunk néhány gyakori kérdést, amelyek az oltóanyagokkal kapcsolatban felmerülhetnek, és amelyekre tényeken alapuló válaszokat lehet adni.
Ha az oltás előnyös, miért nem olthatók be egyes emberek?
Minden Európában alkalmazott oltóanyagnak szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelnie, és bizonyítani kell, hogy annak előnyei meghaladják a kockázatokat.
Egyesek számára azonban orvosuk azt tanácsolhatja, hogy személyes egészségügyi állapotuk miatt ne oltassák be magukat.
Ennek oka lehet, hogy valamilyen betegség (például leukémia vagy mielóma multiplex) vagy más, általuk szedett gyógyszerek (például szervátültetésre való felkészítésre vagy bizonyos rákos megbetegedések kezelésére szolgáló gyógyszerek) miatt immunrendszerük problémákkal küzd.
Ha az immunrendszerrel ilyen problémák vannak, a szervezet másképp reagálhat a védőoltásra. Az is előfordulhat, hogy kerülni kell bizonyos vakcinák alkalmazását, mert allergiásak egy vagy több összetevőjükre. Az oltóanyagok egyes típusaiban nyomokban jelen lehetnek a gyártási folyamat során alkalmazott, egyéb anyagok is, például ovalbumin (a tojásban található egyik fehérje) vagy neomicin (egy antibiotikum).
Az arra vonatkozó döntést, hogy egészségügyi okokból felvegye-e az oltást vagy sem, mindig az orvossal konzultálva kell meghoznia.
A természetes fertőzés jobban véd, mint a vakcina?
Bár számos esetben a betegséggel való fertőződés a gyógyulás után magas szintű immunitást biztosít az embereknek, nem minden betegség esetében ez a helyzet. A megbetegedés sokkal nagyobb kockázatot jelent a betegségből eredő komplikációk kialakulása és a betegség másoknak való átadása miatt. A védőoltás a legbiztonságosabb módja annak, hogy tartós védelmet élvezzünk egy betegséggel szemben.
Egy betegség elleni védőoltás sokkal kisebb kockázatot hordoz, mint maga a betegség. Emellett ha megbetegszik, a szerettei és a közössége is ki lesz téve a fertőzés kockázatának.
Oltást kaptam, de mégis megbetegedtem – valóban működnek az oltások?
Bár egyetlen gyógyszer vagy oltóanyag sem 100%-ban hatásos, az oltás a legjobb esély a védelemre a védőoltással megelőzhető betegségekkel szemben.
Olyan betegségek esetében, mint az influenza vagy a Covid19, számos különféle törzs vagy mutáció létezik, amelyek egyszerre terjedhetnek. Ilyen esetekben a vakcinákat általában úgy módosítják, hogy az adott szezonban az influenza vagy a Covid19 leggyakoribb formái ellen védelmet nyújtsanak. Ez azt jelentheti, hogy mégis megbetegedhetünk, ha olyan vírustörzsnek vagyunk kitéve, amely ellen a vakcina nem annyira hatékony.
A beoltott és de mégis megbetegedő személyeknél általában enyhébb tünetek jelentkeznek, és sokkal kisebb a valószínűsége a súlyos betegség vagy szövődmények kialakulásának.
Megváltoztathatják-e az mRNS-vakcinák a saját DNS-emet?
Egyik vakcina sem változtatja meg az emberi DNS-t vagy lép kölcsönhatásba vele.
A DNS a sejtmagon belül tárolódik, és rendkívül jól védett. Egyes Covid19 vakcinák mRNS-t (hírvivő RNS-t) használnak, hogy megtanítsák a szervezetet arra, hogyan küzdjön a Covid19-et okozó vírus ellen, de ezek semmilyen módon nem lépnek kölcsönhatásba az Ön DNS-ével, mivel az mRNS nem jut be a sejtmagba.
Ehelyett ez az mRNS a sejtek külső felszínén marad, és csak a vírus kis részét tartalmazza, hogy a szervezet megtanulhassa, hogyan védje meg magát. Miután ez megtörtént, az mRNS nagyon gyorsan lebomlik.
Az mRNS-vakcinákat évtizedek óta tanulmányozták, és nincs tudományos bizonyíték arra, hogy megváltoztatnák a DNS-t.
Okozhatnak-e a védőoltások olyan hosszú távú hatásokat, amelyeket még nem ismerünk?
A vakcinákat Európában már több mint egy évszázada használják, és bebizonyosodott, hogy lényegesen kisebb kockázatot hordoznak, mint azok a betegségek, amelyek ellen védelmet nyújtanak.
Az EU-ban/EGT-ben alkalmazott valamennyi vakcina szigorú jóváhagyási eljáráson megy keresztül. Forgalomba kerülésüket követően az orvosok, a szabályozó hatóságok és más egészségügyi hatóságok folyamatosan figyelik a vakcinák feltételezett mellékhatásairól szóló jelentéseket, ahogyan ez minden gyógyszer esetében történik. Ezt a biztonsági monitorozási folyamatot farmakovigilanciának nevezik.
Egyes vakcinák enyhe mellékhatásokat okozhatnak, mint például az injekció beadásának helyén jelentkező kellemetlen érzés vagy röviddel a beadást követően jelentkező fejfájás, de nincs bizonyíték arra, hogy a napjainkban alkalmazott vakcinák bármilyen hosszú távú megbetegedést okozhatnának.
A témával kapcsolatos részletesebb információkért, kérjük, látogasson el a vakcinák jóváhagyásával és a biztonsággal és mellékhatásokkal foglalkozó weboldalunkra.
A védőoltásoknak köszönhetően egyes betegségek nagyon ritkán fordulnak elő Európában. Európa mentes a poliovírustól, azonban ez a betegség a világ egyes részein még továbbra is jelen van.
Ha Európában csökken a gyermekbénulás ellen beoltott emberek száma, fennáll az esélye annak, hogy a betegség ezekről a területekről visszaszivárog Európába és más olyan helyekre, ahonnan már eltűnt.
A védőoltás ezért létfontosságú annak biztosítása érdekében, hogy a nagyon ritka vagy Európában már nem előforduló betegségek ne bukkanjanak fel ismét.
Van-e összefüggés a vakcinák és az autizmus között?
A védőoltások nem okoznak autizmust. A kutatók világszerte több száz tanulmányt végezve kerestek bármilyen kapcsolatot, és semmilyen bizonyítékot nem találtak erre.
Az 1998-as tanulmány, amely az oltóanyagok és az autizmus közötti kapcsolatra utalt, hamisított adatokat tartalmazott, és azt tudósok és orvosok széles körben hiteltelenítették. A tanulmányt közzétevő tudományos folyóirat visszavonta azt. A tanulmány vezető szerzőjét törölték az Egyesült Királyság orvosi nyilvántartásából, és többé nem gyakorolhatja az orvosi hivatást.
Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy összefüggés lenne a védőoltás és az autizmus között, és ezt több száz későbbi vizsgálat is megerősíti. A kutatók világszerte kutattak bármilyen kapcsolatot keresve, és nem találtak ilyet.
Az Európában történő alkalmazásra engedélyezett összes védőoltás hosszadalmas jóváhagyási eljáráson megy keresztül a biztonságosság igazolása érdekében, és az engedélyezést követően folyamatosan monitorozzák a mellékhatásokat.
Tartalmaznak a vakcinák veszélyes vegyi anyagokat?
A vakcinák nem tartalmaznak veszélyes vegyi anyagokat. Minden vakcinának szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelnie, mielőtt Európában engedélyezik az alkalmazását.
Egyes védőoltások olyan anyagokat, például alumíniumsókat és formaldehid-maradványokat tartalmaznak, amelyek aggasztónak tűnhetnek. Ezeket az anyagokat mindig csekély és biztonságos mennyiségben alkalmazzák, amikor hozzáadásuk elengedhetetlen a vakcina megfelelő működéséhez.
Például az egyes vakcinákban található formaldehid mennyisége alacsonyabb, mint az a mennyiség, amelyet az emberi szervezet természetes módon termel, hogy biztosítsa a szervezetünk működését.
Az alumíniumsókat az 1930-as évek óta biztonságosan használják egyes vakcinákban. Az élelmiszerekben és az ivóvízben is található kis mennyiségű alumíniumsó. Egyes vakcinákban létfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a vakcina megvédjen a betegségtől.
A jelenlévő összes oltóanyag-összetevő szintjét gondosan ellenőrzik annak biztosítása érdekében, hogy azok biztonságos szinten legyenek. A szabályozó szervek ellenőrzik, hogy a vakcinák előnyei meghaladják-e az összetevőikkel szembeni esetleges reakciók kockázatát.
A védőoltások segítenek megvédeni az embereket a betegségektől. Mivel a beoltott személyeknél sokkal kisebb a kockázata annak, hogy megbetegednek, kevésbé valószínű, hogy terjesztik a betegséget. Ha a közösségben sokakat beoltottak, a betegség elleni immunitás még a csoport azon kisebbik része számára is védelmet nyújt, akik nem olthatók be. Ezt nevezik „közösségi immunitásnak”, más néven „nyájimmunitásnak”.
Ha arra hagyatkoznánk, hogy a közösségünkben mások be vannak oltva, akkor nagyobb lenne a megbetegedés kockázata, és sok betegség esetében ez egyáltalán nem működik. Ha a környezetünkben jelenlévő betegségeknek nincs szükségük az emberekre a terjedéshez, vagy ha számos különféle vírustörzsük van, képesek megfertőzni a be nem oltott személyeket, függetlenül attól, hogy a környezetükben lévők közül hányan vannak beoltva.
A közösségi immunitás nem helyettesíti a védőoltást. Ha az emberek úgy döntenek, hogy nem oltatják be magukat, nagyobb kockázatnak teszik ki magukat, és valószínűbb, hogy a betegség a közösségükben terjedni fog.
A védőoltástól elkaphatom-e azt a betegséget, amelynek a megelőzésére szánták?
A védőoltások segítenek megvédeni az embereket a betegségektől. A vakcinák megtanítják a szervezetet arra, hogy védekezzen a betegséget okozó fertőzések ellen.
A legtöbb vakcina a vírusnak vagy baktériumnak csak egy kis részét tartalmazza az immunrendszer betanítása érdekében, mások pedig ezek elölt változatait tartalmazzák. Ezek a vakcinák nem képesek megbetegíteni Önt.
Ezzel szemben az úgynevezett élő attenuált vakcinák a betegséget okozó vírus vagy mikroorganizmus legyengített változatát tartalmazzák. Ezek –- ritka esetekben – enyhe megbetegedést okozhatnak azoknál, akiknek betegség vagy orvosi kezelés miatt legyengült az immunrendszere. Ha az Ön immunrendszere legyengült, fontos, hogy megbeszélje orvosával a védőoltás előnyeit és hátrányait.