A védőoltás előnyei a közösség számára

A védőoltás nemcsak a beoltott személyeket védi, hanem a környezetükben élőket is, akik ki vannak téve betegség kockázatának, ezzel csökkentve a fertőzés terjedésének kockázatát a családtagok, iskolatársak vagy kollégák, barátok, szomszédok és a közösség más tagjai körében.

Ha a közösségben elegendő számú személy védett (immunis) egy fertőző betegséggel szemben, a fertőzés nagy valószínűséggel nem tud terjedni a közösség tagjai között. Ez a jelenség a közösségi immunitás (másnéven nyájimmunitás).

Így a védőoltások közvetett módon nyújtanak védelmet az oltott személyen kívül a fertőzésnek kitett, más személyeknek is. Ebbe a körbe tartoznak a csecsemők, gyermekek, idősek, legyengült immunrendszerű személyek, daganatos betegek és mások, akiket orvosi okból nem lehet beoltani.

Ez azt jelenti, hogy életkoruk vagy az oltóanyag összetevőivel szemben fennálló allergiájuk miatt nem oltható személyek számára is előnyös a többiek beoltása, mert így a betegség nem tud olyan könnyen terjedni a közösségben.

Például a kanyaró elleni közösségi immunitás eléréséhez a népegészségügyi hatóságok a lakosság 95%-ának beoltását tartják szükségesnek két adag kanyaró elleni oltással (MMR-vakcina, amely a kanyaró, mumpsz és rubeola ellen véd).

Bizonyos fertőző betegségek esetén azonban nem lehet a közösségi immunitásra támaszkodni. Például a tetanuszt (merevgörcs) közönséges sérülések során, kutya- vagy macskaharapással is el lehet kapni. A védőoltás jelenti az egyetlen védelmet a tetanusz ellen.

A fentiekben foglaltakon túl a védőoltási programok segítségével, a fertőző betegségek megelőzésével csökkenhetnek az egyének és a kormányok szociális, lelki és pénzügyi terhei, valamint az egészségügyi és szociális ellátás terhelése, mindez segíti a termelő tevékenységet az oktatásban és a foglalkoztatás terén is.